A kaktuszok öntözéséről általában
A kaktuszok sikeres gondozásának egyik nagyon fontos kulcsa az öntözés helyes megválasztása. Ezeknek a növényeknek a többsége ugyanis a sivatagi éghajlatról származik, ahol ritkán esik az eső. A kaktuszok rendkívül jól alkalmazkodtak ehhez a száraz, vízhiányos környezethez és a speciális szerkezetüknek – vastag, húsos szárak, amelyek víztároló szöveteket tartalmaznak – köszönhetően képesek hosszú időn át tárolni a vizet.
Ezt a tulajdonságukat szem előtt tartva kell megközelítenünk az öntözési szokásainkat is, különösen akkor, ha sziklakertben szeretnénk tartani őket – mint ahogyan én is teszem ezt az idei évben (is).
Alapvető öntözési szabályok:
1. Vízigény:
A kaktuszok vízigénye alacsony. Tavasztól őszig, növekedési időszakuk alatt természetesen szükségük van a rendszeres, de mértékletes öntözésre. Télen – pihenőidőszakukban – az öntözést minimálisra kell csökkenteni.
2. Öntözés gyakorisága:
Alapvető szabály, hogy a kaktuszokat csak akkor kell öntözni, ha a talajuk teljesen kiszáradt. Ez általában 1-2 hetente szükséges, de ez függ a helyi környezeti feltételektől is, mint például a hőmérséklettől és a páratartalomtól.
3. Víz minősége:
Amennyiben lehetséges, inkább esővízzel vagy állott csapvízzel öntözzük őket, mivel ezek kevésbé tartalmaznak olyan oldott anyagokat, amelyek károsíthatják a növényeink gyökérzetét.
Sziklakerti gondozás, nevelés
Saját meglátásom, hogy a sziklakertbe kiültetett kaktuszok nemcsak sokkal jobban fejlődnek, hanem erősebbek és szebbek is lesznek, mint a cserepes társaik, persze csak akkor, ha az adott környezet megfelelően van kialakítva a természetes élőhelyüket utánzó vagy nagyon hasonló feltételekkel.
Véleményem és az eddigi tapasztalatom alapján a kaktuszok sziklakertbe kiültetése számos előnnyel járhat, melyeket alább sorolok fel:
- Természetes környezet utánzása:
A sziklakert ideális környezetet biztosít a kaktuszoknak, amivel lehetővé tehetjük, hogy a természetes sivatagi vagy félsivatagi élőhelyüket utánozzuk. A kaktuszoknak jó vízáteresztő, sziklás talajra van szükségük, amely megakadályozza a víz pangását a gyökereknél, így csökkentve a gyökérrothadás kockázatát. - Megfelelő és mennyiségű napfény:
A sziklakertek általában nyitottak és napos helyeken találhatóak, ami biztosítja a kaktuszok számára az elegendő és megfelelő napfényt. A kaktuszoknak sok napfényre van szükségük a megfelelő növekedéshez és virágzásuk elősegítéséhez. - Jobb légáramlás:
A sziklakert megfelelő kialakítása biztosítja a jó légáramlást is, amely segít megelőzni a kaktuszok körüli párás levegő felhalmozódását, így csökkentve a gombás betegségek kialakulásának esélyét. - Hőtárolás:
A sziklakertben lévő kövek napközben felmelegednek, és éjszaka lassan adják le a hőt, így segítve a hőmérséklet stabilizálását a kaktuszok körül. Ez különösen hasznos számukra az átmeneti évszakokban, amikor a hőmérséklet eléggé ingadozik. - Esztétikai előnyök:
A sziklakertek látványos környezetet nyújtanak a kaktuszok számára. A természetes kövekkel és különböző szintekkel kialakított kertek kiemelik a kaktuszok egyedi formáit és színeit, hozzájárulva a kert vizuális vonzerejéhez.
A sziklakerti kaktuszok gondozása
Ahogy én csinálom
A sziklakertbe kiültetett kaktuszok gondozásának is az egyik alappillére az öntözés gyakoriságának megválasztása. Ezt az alapelvet követtem akkor is, amikor kiültettem olyan kaktuszokat is, amiket általában nem szokás, de mivel szeretek kísérletezni, és szeretem nézni, hogy hogyan fejlődnek a növényeim, pár kaktusznemzetséget kiültettem a tavalyi (2024-es) évben. Ilyen kaktuszok voltak pl.: Echinopsis, Carnegiea Gigantea, Cylindropuntia Subulata, Echinocactus Grussonii.
Természetesen mindig volt bennem egyfajta aggodalom is, hogy jól tettem-e, mert nem olcsó mulatság, ha ilyen és ráadásul nem is olcsó kaktuszokat kiülteti az ember a szabad ég alá, ahol ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. Ezért szinte minden nap a folyamatos ellenőrzésük mellett az időjárást is rendszeresen figyeltem és amennyiben az szükséges volt, akkor a nagyobb viharok közeledte előtt letakartam őket.
A kísérletezésem végülis mondhatjuk, hogy sikeresen zárult, mert pl. a Saguaro (Carnegiea Gigantea) az általános vélekedéssel ellenben, miszerint itt a mi éghajlatunkon alig-alig nő egy-másfél cm-t egy évben, addig nálam ez 5 cm növekedést eredményezett úgy, hogy a növény nem mutatott és jelenleg sem mutat semmiféle degenerálódást, elváltozást.
Idén ezt folytatni szeretném, és más kaktuszfajokkal is megpróbálom, amelyeket ki fogok ültetni – a cikk végén felsorolom a fajokat.
A gondozásukat – főként az öntözést – az alábbiak szerint fogom végezni:
- havi egyszeri öntözés,
- évszakhoz igazodás szerinti öntözés,
- Holdnaptár szerinti öntözés.
Havi egyszeri öntözés
A havi egyszeri öntözés talán egy jó öntözési gyakoriság lehet, mert így elvileg nem zavarom majd meg a természetes vízfelvételi ciklusukat, de mégis biztosítom számukra, hogy a hosszabb száraz időszakokban se szenvedjenek vízhiánytól. Akárcsak az eredeti élőhelyükön. Ezt tavaly sem csináltam másképp.
Azt tudjuk, illetve tudom, hogy hazánk páratartalma jóval magasabb, mint a kaktuszok eredeti élőhelyén, így ők itt a levegőből is tudnak némi nedvességet felvenni – ezért is találom helyénvalónak a havi egyszeri öntözésüket. A természetes esőzéseknek pedig elegendőnek kell lennie számukra, főleg ha a talaj jó vízelvezetésű (homokos, kavicsos közegben). Ez utóbbira márpedig nagyon odafigyelek!
Ennél a havi egyszeri öntözésnél figyelni fogok arra, hogy a következő tényezők mindenképp rendben legyenek:
a, Talajnedvesség – Ha például az adott hónapban már volt eső, akkor lehet, hogy az öntözést el is hagyom majd.
b, Időjárás-előrejelzés – Ha azt látom az előrejelzésekből, hogy esős idő jön, akkor szintén elhalasztom az öntözést.
c, Évszakhoz igazodás – Nyáron az esti öntözés, tavasszal és ősszel a reggeli öntözést alkalmazom.
d, Holdnaptár szerinti öntözés – Úgy gondolom, hogy ha ehhez is igazítom az öntözési ütemezést, akkor a növényeim természetes ritmusával még jobban összhangba tudom hozni a fejlődésüket.
Az első két pont – gondolom – mindenkinek egyértelmű. A másik két pontot megpróbálom kifejteni annak érdekében – ha netalán valaki nem ismerné ezeket -, hogy miért kísérletezek ilyenekkel. Egyrészt, mert egy rendszert szeretnék bevezetni. Másrészt a kíváncsiság is hajt, hogy hogyan hatnak a természet erői a növényvilágra.
Az évszakhoz igazodás szerinti öntözés
Az évszakok szerinti öntözésnél a kaktuszok és pozsgások azon életfolyamatának néztem utána, amit úgy hívnak, hogy CAM fotoszintézis.
A jelentése a következő: a CAM (Crassulacean Acid Metabolism) fotoszintézis egy különleges adaptáció, amit bizonyos szárazságtűrő növények, mint a kaktuszok és pozsgások fejlesztettek ki. Ennek lényege, hogy a növények éjszaka veszik fel a szén-dioxidot, amikor a hőmérséklet alacsonyabb, és a párolgás minimális, majd nappal, zárt légzőnyílásokkal dolgozzák fel azt.
A CAM fotoszintézis alapvetően mindig ugyanazon az elven működik (éjszaka veszik fel a szén-dioxidot, nappal végzik a fotoszintézist), de az intenzitása és hatékonysága évszakonként változhat a hőmérséklet és a fényviszonyok miatt – erre majd figyelnem kell.
Miért csinálják ezt a folyamatot másképp a kaktuszok, mint más növények?
A sivatagban nagyon forró a nappal, és ha a kaktuszok nappal nyitva tartanák a leveleik pórusait (gázcserenyílásokat), akkor rengeteg vizet veszítenének a párolgás miatt.
Hogy ezt elkerüljék – röviden és érthető nyelven – éjszaka veszik fel a szén-dioxidot, amikor hűvösebb van, és ekkor raktározzák el egy speciális formában. Nappal pedig, amikor süt a nap, elvégzik a fotoszintézist az elraktározott szén-dioxid felhasználásával, anélkül, hogy ki kellene nyitniuk a pórusaikat és vizet veszítenének.
Miért fontos ez az öntözés szempontjából?
Mivel a kaktuszok és a pozsgások éjszaka veszik fel a szén-dioxidot és végzik a gázcserét, az esti öntözés sokkal hasznosabb számukra, mert ekkor tudják a leghatékonyabban felszívni a vizet. Ha nappal locsoljuk őket, a víz egy része gyorsan elpárolog, mielőtt a növény hasznosítani tudná.
Pontokba szedve tehát az évszakok szerinti öntözés a következők szerint alakul:
Nyáron (forró időszak) – Esti öntözés
- A nagy hőség miatt a növények zárva tartják a pórusaikat nappal, hogy ne veszítsenek sok vizet.
- Éjszaka, amikor hűvösebb van, a pórusaik megnyílnak, így az esti öntözés a leghatékonyabb.
- Ha reggel öntöznénk, akkor a víz gyorsan elpárologna, mielőtt a növény hasznosítani tudná.
Kora tavasszal és ősszel – Reggeli öntözés
- Ezekben az évszakokban az éjszakák már hűvösek lehetnek, a nappalok viszont nem túl melegek.
- A növények pórusai ekkor valamivel tovább nyitva maradhatnak reggel, mert a hőmérséklet még nem olyan extrém, mint nyáron.
- Ha este öntöznénk, akkor a talaj hosszú ideig nedves maradhat, ami hűvös éjszakákon gombás betegségekhez vezethet.
- A reggeli öntözéssel a növény napközben fel tudja dolgozni a vizet, és estére a talaj már nem lesz túl vizes.
Télen (nyugalmi időszak) – Alig vagy nem kell öntözni
- A legtöbb kaktusz és pozsgás ilyenkor nyugalmi állapotba kerül, vagyis nagyon kevés vizet igényelnek.
- A fotoszintézis lelassul, a pórusaik sokkal ritkábban nyílnak ki.
- Ha ilyenkor túl sok vizet kapnak, a gyökereik könnyen rothadásnak indulhatnak, mert nem tudják elpárologtatni a felesleges vizet.
Holdnaptár szerinti öntözés
Ez egy számomra új és érdekes része lesz a dolognak, főleg, hogy nem bizonyított.
A holdnaptár szerinti kertészkedés a neten talált információk szerint egy ősi módszer, amely a Hold fázisainak megfigyelésén alapul. Ennek alapelve az, hogy a Hold különböző fázisai különböző módon befolyásolják a növények növekedését, így az öntözést, a vetést, az ültetést és a metszést is a Hold állásának megfelelően célszerű elvégezni. A kaktuszok esetében az öntözés az, amire ezt a módszert szeretném alkalmazni.
Habár nem bizonyított tény, hogy a Holdnak lenne bármiféle pozitívan befolyásoló hatása a növények fejlődésére, főként kaktuszok esetén – nem is találtam erre vonatkozó utalást, vagy szakmai cikket sem -, egy próbát talán megér.
Elvileg miért lehet mégis hasznos a holdnaptár szerinti gondozás (öntözés)?
Ha minden igaz, az alábbiakban felsoroltakra van hatással:
- Növekedési ciklusok támogatása: A holdnaptár szerinti kertészkedés hívei szerint a Hold különböző fázisai a növények növekedésének különböző szakaszait támogathatják. Például a növő Hold idején jobban növekednek a föld feletti részek, míg a fogyó Hold idején a gyökerek fejlődése hangsúlyosabb.
- Vízfelvétel optimalizálása: Bizonyos holdfázisok, különösen a fogyó Hold idején történő öntözés hatékonyabbá teheti a növények vízfelvételét, mivel ilyenkor a növényi nedvek inkább a gyökerek felé áramlanak.
- Természetes ritmusok követése: A holdnaptár szerinti kertészkedés segíthet a természetes ritmusokhoz való alkalmazkodásban, harmonizálva a kertészkedési tevékenységeket a természettel.
Mivel a kaktuszok CAM fotoszintézist folytatnak, ami azt jelenti, hogy éjszaka veszik fel a szén-dioxidot és csökkentik a nappali párolgást, a holdnaptár szerinti öntözés talán – mondom, talán – segíthet ezt a folyamatot optimalizálni.
A kaktuszokra való alkalmazása: hogyan?
Mit tudunk?
A kaktuszok és pozsgások esetén, mint az ismeretes, a víztárolás a szárban vagy levelekben történik, így az öntözési időpontok kiválasztása befolyásolhatja a víz felvételének hatékonyságát – ez a fontos. Öntözés szempontjából számunkra azon állatövi jegyeket kell figyelnünk, amelyek a Víz elemhez tartoznak. Ezek a: Skorpió, Rák, Halak.
De nem elég csupán az, hogy a Hold mely állatövi jegyben áll, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy a Hold égi mozgása, pályája mely ágban van: leszálló, vagy felszálló. Sok mindent kell tehát figyelembe venni, és mivel még én is csak most tanulmányozom ezt, ennek a biodinamikus kertészkedésnek a részleteibe nem mennék bele. A lényeg, hogy kísérletezek vele az idén. Hogy lesz-e egyáltalán pozitív hatása, azt még nem tudom megmondani, csak akkor, ha már alkalmazom egy ideje.
Az alábbi linken elérhető oldalt fogom használni az öntözési napok meghatározására: https://hu.rhythmofnature.net/kertesz-naptar
Összegezve az öntözési tervem a következők szerint rakom össze:
- havi egy öntözés,
- nyáron az esti órákban öntözök,
- a havi egyszeri öntözést a biodinamikus naptár szerint meghatározott levélnapokon teszem majd.
Például: havi egy öntözés áprilisban 14-én vagy 15-én (levélnapok) az esti órákban. A következő öntözés ideje május 10-én vagy 12-én lesz.
