Török Tibor porfilkép

Török Tibor

fotórealista rajzművész

Bemutatkozás

A művészetek iránt sosem érdeklődtem annyira. Nem érdekelt sem a zene, sem a festészet, sem más, ami a művészetek közé sorolható. Egyedül a rajzolás volt az, amire már gyermekkoromban is fordítottam egy kevéske időt. Szerettem rajzolni, és már akkor is nagy örömöt tudott okozni, ha valamit alkothattam és mutogathattam a szüleimnek és a barátaimnak. Rajzoltam mindenfélét, a mesefiguráktól kezdve a járművekig: filmes karakterek, test tanulmányok, kedvenc zenészek cd-s borítóképei, állatok, autó, motor, repülőgép, stb.

Portrét akkor egyet sem rajzoltam. A portrérajzolással csak pár évvel ezelőtt, 2018 júliusában kezdtem el foglalkozni. A gyermekkori évek után úgy nagyjából 10 évig nem fogtam ceruzát a kezembe. Akkor júliusban egy jóbarátom bátorítására ragadtam újra grafitot és papírt. Ezután készült el életem legelső portréja, a saját önarcképem.

Nem sikerült túl jól, de sokat nem is vártam még el magamtól. Ettől függetlenül kiindulásnak tökéletesen megfelelt.

Azóta folyamatosan fejlesztem magam, tökéletesítem a technikám, és igyekszem kialakítani egy olyan sajátos rajzolási stílust, ami csak rám jellemző.

A rajzolás művészetében az élethű ábrázolást, a realisztikus- vagy fotórealisztikus rajzolást kedvelem a legjobban. Sokan nem szeretik ezt a fajta ábrázolásmódot, mert nem igazán tartják művészetnek. Ez nézőpont kérdése szerintem, és attól függ, mit ábrázolunk.

Személy szerint engem nem érdekel mások véleménye a fotórealizmusról. Nekem tetszik, és már a fotórealizmussal való első találkozáskor annyira magával ragadott az a részletesség és az a finom kidolgozás, ahogyan készülnek ezek az alkotások, hogy máshogy már nem is igazán akarok rajzolni.

A rajzolással csak hobbi szinten foglalkozom, kedvtelésből, magamnak. Természetesen, ha valaki felkér, hogy rajzoljak neki egy portrét, akkor szívesen és örömmel vállalom. Alapvetően azonban számomra ez egy kellemes kikapcsolódás, egy időtöltés, amikor is egy olyan környezetben találom magam, ahol jól érzem magam, tavol a világ zajától, ahol nincs semmi és senki más, csakis én, és persze az alkotás, valamint annak öröme.

Munkáim nem művészi jellegük miatt tartom különlegesnek, hanem inkább abból a szempontból, amit ez a részletgazdag ábrázolásmód és kidolgozottság elárul rólam: a megfigyelőképességem, a pontos és precíz kézügyességem, valamint az a rendkívüli türelmem, amely mások számára éppoly hihetetlen, mint nekem, hiszen egy-egy ilyen rajz több órát vesz igénybe, sőt, sok esetben több tíz órán át készül.

Amint azt a galériákban láthatjátok, leginkább csak fekete-fehér grafittal készült rajzokat készítek. Ez részben azért van így, mert vörös-zöld színtévesztő vagyok. Másrészt pedig valamiért már eleve sokkal jobban tetszenek a grafittal készített rajzok. Részemről sokkal művészibbek, mint a színesek.

A fekete-fehér világ is lehet különleges, és „színes” a maga módján.

Míg mások a színes ceruzák gazdag színárnyalataival próbálják elérni (mesteri módon) a portrék élethű megjelenését, nekem ezt grafittal kell megoldanom. Ezért az árnyékolási technikámat folyamatosan csiszolgatom, inkább lassan dolgozok. Igyekszem a minél apróbb részleteket is kidolgozni és az árnyékolás finomításával még finomabb átmeneteket képezni, hogy elérjem azt az élethű hatást, ami egy fotóra emlékezteti a nézőt.

Az egyik kedvenc munkám az édesapukám egy régi, fiatalkori fotójáról küszült rajzom.

Örömmel vállalom a régi fotók grafittal való felújítására vonatkozó felkéréseket is.

Nézz szét az oldalamon, és ha már tudod, milyen alkotásra van szükséged, keress bizalommal! Ha pedig kíváncsi vagy, hogyan készülnek a rajzaim, látogass el a Facebook vagy az Instagram oldalamra!

Találtál egy hibát?

Írd meg nekem!

Amennyiben felfedeztél bármilyen hibát az oldalon, kérlek írd meg nekem üzenetben, hogy mielőbb javíthassam!

Köszönöm!

Török Tibor

Rajművész & grafikus

Köszönöm!